74

- Na, szeva, Tibikém, mi a pálya?
- Oszikám, kis probléma merült fel, mert hát megetted a nagymamát. Nem kellett volna.
- Há, baszki, megettem hát, éhes voltam, na, mosmeg szomjas vagyok na, kérsz egy sört?
- Tudod, hogy csak nemes bort iszom, Oszi.
- Ja, tényleg, tinálatok ott fenn bort isztok, mi? Én meg úgy vagyok, mint a nagy költő, az a Soppenhajer, nekem mindegy, csak ártson! Isten-isten, Tibikém!
- Oszikám. Legközelebb ne egyél nagymamákat, légy szíves.
- Rendben van, Tibikém. Igyekszem, de tudod, hogy van itt vidéken, na. Nincs harag azér?
- Nincs, nincs, Oszi. De legközelebb..
- Najólvan, jólvan, értem én. Aztán mikor jöttök már le a Viktorral egy jó kis falunapokra ide mihozzánk? Nagyon ütős lett a cseresznyepálinka az idén, te, olyan ereje van, még a nagymama is felgyorsult tőle, kisapám, baszki alig tudtam elkapni az öreglányt! Láttad volna te...tisztára mint a nurmi nőbe! Még korba is egyeztek!
- Nem mondod, hogy kergetőztetek?
- Dehogynem! A Rezeda utcában, a Vegyesboltnál rajtolt. Ha nem gáncsolom el, még mindig élne! Most mit röhögsz?
- Majd az újságíróknak sírok. Nagy marha vagy te, Oszikám. Tudod mit? Kóstoljuk meg azt a pálinkát és meséld el az egészet elölről.