2009. május 3., vasárnap

65

Az igazi konzervatív unatkozva üldögélt szobájának abban a sarkában, ahová a tavaszi nap gyenge sugarai nem értek el. Lehúzhatta volna a rolót is persze, de akkor az a kevéske izgalom is elmarad, figyelni a sugarak játékát a bútorokon, a falon, hallgatni az utcáról beszűrődő zajokat.
Már az ötödik bögre teáját kavargatta mélán, pedig tulajdonképpen nem is szerette, mégis hozzátartozott a délutáni fílinghez, akárcsak a keksz, amit rágcsált hozzá. A Tescoban vásárolta, győri édes, így, hó végén ez is megteszi, ha kiveszi a zacskóból, úgyse látszik.

Az igazi konzervatív ma jobb oldalra fésülte a haját, és derékban srájfolt, halványzöld inget viselt. Sokáig gondolkodott reggel a szürke, aprómintás flanellen is, de elvetette. Meleg időt jósoltak, és minő véletlen, igazuk is lett, holott, le merte volna fogadni, hogy gőzük sincs Burke-ról.
- Eszel majd krumplistésztát? – hallatszott egy kiáltás kintről, és az igazi konzervatív idegesen összerezzent. Gránátos kocka, a rohadt életbe! Nem igaz, hogy nem lehet ezt megtanulni! Nekem is sikerült!
- NEM! – üvöltött vissza, mert alapvető kérdésekben sosem nyitott vitát. A társalgás valamelyest kizökkentette eddigi tunyaságából, és a telefonhoz vánszorgott. Beszélnie kellett Prinkmayerrel az esti gyűlésről.
Prinkmayert még a gimnáziumból ismerte, bár akkoriban nem voltak igazán jó barátságban. Meg is szakadt a kapcsolat közöttük az iskola elvégzése után, a tizedik érettségi találkozón találkoztak újra, ahol pár sör mellett (akkor még ivott sört, csak később tért át a nemesebb borra, - nehéz döntés volt a gyomorsav-túltengése miatt -) kiderült, hogy mennyi a közös bennük.
Példának okáért Prinkmayer is vámpír volt, akárcsak az igazi konzervatív.
This was the beginning of a beautiful friendship.

------------------

A taggyűlésen már javában állt a bál, mire Prinkmayerrel megérkeztek. Egy barna vérfarkas az asztalon állva ordibált két idegesen gesztikuláló vámpírral. A szokásos ellentétek éleződtek ki pár hónapja megint a vérfarkasok és a vámpírok között, utóbbiak egyszerűen lenézték a büdös, szőrös, nyáladzó állatokat, akik viszont nyámnyila beszarinak tartottak minden vámpírt, mert csak az éjszaka leple alatt voltak képesek akciózni.
Az üvöltözés kicsit bántotta az igazi konzervatív fülét. Szemeivel egy csendes sarkot keresett, meg is látta Jegenyét, az alanyi költőt és vérfarkast egymagában a budi melletti kisasztalnál. Gyorsan odacsattogtak Prinkmayerrel, és leültek mellé.
- What’s the Story, Morning Glory? – kérdezte az igazi konzervatív, mert egyáltalán nem volt zenei ízlése.
- Ki tanyája ez a nyárfás? Hideg szél fúj, édesanyám! – Összenéztek. Jegenye fogékonysága a bukolikára egyre idegesítőbb, a vigyorgása pedig egyszerűen debil. Hiába az iskolázottság, pár feles után mégiscsak kiütközik belőle az állat. Mintha csak igazolni akarná őket, Jegenye böffentett egyet, és a hónalját kezdte vakarászni. – Fogadjunk, hogy bolhái is vannak – gondolta éppen az igazi konzervatív, mikor hangos sivalkodással elsüvített a fejük mellett egy gremlin, és fejjel beleállt a falba.
- Picsába! – kiáltott fel Prinkmayer.
- Mongyő! – méltatlankodott elegánsan az igazi konzervatív
- Húzzatok már ki a falból a rohadt életbe! – nyervákolt a gremlin – a Vezértől hoztam üzenetet! Holnaptól megkezdődik a Három Csapás hadművelet!
A zaj hirtelen elcsitult.
Az asztalon álló vérfarkas kidülledt szemekkel, tátva maradt szájjal bámult a falból kilógó, kalimpáló lábakra. A vámpírokban meghűlt a vér. A csendben csak Jegenye ütemes csuklása hallatszott. Hosszú percek teltek el ebben a némaságban.
A gremlin lába lassan felvette a csuklás ritmusát.

6 megjegyzés:

Loxon írta...

Mongyő.

Így elbánni az igazi konzervatívokkal.

Gizike, Maga egy... egy... alapjában véve kedves nő. Hogy teheti ezt?!

(Zsebkendővel törölgeti homlokát.)

tölgy írta...

Gizike erőssége nem a dramaturgia. Nem is a tájleírás. Inkább a jellemrajzokat kedveli.

Höndör B. Margit írta...

Mi az a dramaturgia, Jegenye?

tölgy írta...

Olyan, mint a liturgia, csak nem kőből.

sanjiono írta...

a politikai fantasztikum ponyvába ágyazása éhessé tett. tényleg kéne mosmán egy pizza.

Névtelen írta...

Gránátos kocka, a rohadt életbe! Nem igaz, hogy nem lehet ezt megtanulni! Nekem is sikerült!


ezen jót nevettem!:D
jónak tűnik