Prinkmayer ösztönösen vigyázzba vágta magát, mikor meghallota a Náci Vérfarkasok és Vámpírok elnökének hangját a telefonban.
- Igenis! – verte össze a bokáját az utasításokra.
Sátáni mosollyal tette le a kagylót. Már nem félt semmitől.
- Azonnal át kell szállítanunk ezt az embert a felcsúti elkülönítőbe, szóljon a mentősöknek, addig én intézem a papírokat
- Nem is tudtam, hogy Felcsúton…az legalább 200 kilométer innen!
- Igen. Intézkedjen. És küldje be az újságírókat. Nyilatkozni fogok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése