2008. június 12., csütörtök

18 - A Vámpírvadász

(Grindhouse-manga epizód)

Ildi, a vámpírok réme, felhúzta testre feszülő, fekete lakkbőr szerelését és rá hosszú bőrkabátot öltött. Rutinosan, gépies mozdulatokkal igazította meg a kapcsokat, cipzárakat. Magas sarkú, hosszú szárú csizmája koppant a Pártház pincéjének hideg járólapjain. A szoba körbe le volt csempézve, rozsdás víznyomok és szürke kosz borította a csempéket. A pincerész csövezetéről kövér vízcseppek hullottak le és csapódtak szét a kövön. Fakó fény világított a rácsos lámpák mögött, néha pislantva és hosszú árnyakat vetett a berendezés tárgyai mögé. A berendezés is szürreális volt, mind minden ebben a világban: ottfelejtett, feslett kárpitozású székek, egy orvosi szekrényke kifordult polcozattal, egy rozsdamentes acél műtőasztal, egy saválló acélból készült kád, egy láda tele különböző szerszámokkal: bárd, fűrész, szike, szivarvágó, srófok...

A fekete ruhás alak fegyvereket rejtett a kabátja alá, pengék surrantak, tárak kattantak a helyükre. Aztán hosszú léptekkel kilépett a szobából és kopogó léptei egyre távolodva voltak hallhatók a hosszú, kísérteties folyosón.
Csak a vízcseppek koppantak és csövezet nyikorgása közepette, mintha régen halott emberek kiáltásait lehetett volna felfedezni.

A Náci Vérfarkasok és Vámpírok egyik belvárosi rejtekhelyén éppen orgiát tartottak. A vámpírok és vérfarkasok vériszamos partiján rőfökben fogyott a kolbász, kilókban a tehéntőgy, és literekben az állami támogatásos tokaji.
A sarokban egy járókeret és egy szemüveg hevert, szomorú mementóként valamire, ami nemrégen a Nyugdíjas volt, Akiből Hamarosan Kolbász Lesz.

Vérfarkasok egy kicsiny csoportja éppen a Panzerliedet kornyikálta, a vámpírok pedi Horthy kormányzó képe alatt tartottak Wass Albert felolvasóestet.

Ebben a pillanatban kivágódott az ajtó és Ildi, a vámpírok réme lépett be. Félelmetes mosoly ült az arcán, amit sajnos egy félresiklott botox-kúra után nem lehetett visszacsinálni. Ildi mögött a huzatban repkedtek a kabátszárnyak, suhogva a légmozgásban.

A vámpírok és vérfarkasok velőtrázó üvöltéssel támadásba lendültek.

Két szisszenés és villanás jelezte, hogy a pengék előkerültek a kabátszárnyak alól. Ildi félelmetes harci rikoltást hallatott, majd tett két karmozdulatot, minek következtében két vérfarkas a földre rogyott, az egyiknek hiányzott az alkarja, a másiknak látszólag semmi baja nem volt... de mégis... hirtelen a felsőteste lecsúszott az altestéről és belek buggyantak a padlóra egy brutális hirtelenséggel terjedő vértócsa közepén. Ildi előrelépett és megadta a kegyelemdöfést a megcsonkított vérfarkasnak, miközben folyamatosan mosolyogva szemmel tartotta a többieket.

És ekkor elszabadult a pokol.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hmm eddig a legjobb poszt

Névtelen írta...

haha. Bátor nő ez az Ildi, nem csoda hogy elsővonalas vámpírhunter.

gloire írta...

klassz!