30 - A Mantragép

Egy fehér műbőr fotelben ült, és nem tudta hogyan tovább. A nyirkos papíron nem volt semmi.
Az üres lapot tanácstalanul tapogatva, dühétől rázkódva, görnyedten nézte a vidáman futkárzó,
eleven, szines fények kavalkádját a kezelőpulton.
- Nem, nem tudom, nem emlékszem. Hangja üres volt és lemondó. Egy hajtincsébe kapaszkodva
vergődött, konok tekintettel méregetve a ledek orgiáját - aljas játékukat - amivel most őt, és az ő
tervét gúnyolják, és rántják le a porba, a teljes megsemmisülésbe.

A Régiszobor alatt voltak, a Fellegvár kazamatáiban, a bunkerben. A Náci Vérfarkasok szent helyén.
A falakon itt-ott írásjelek, fekete táblákon sematikus ábrák, szeánszaik bűnös nyomai. Egy torz világ rémségei.
De a monitorok végtelen sora, az ezernyi műszer és apró mechanika, az egész felfoghatatlanul bonyolult
szerkezet, a hatalmas csapágykerekek, hidraulikák és tartályok, egy más világot szolgáltak már. Egy új világot.
Ez volt a Mantragép.

A Mantragép az Úr ajándéka volt a Hűvös Városnak. Ő volt az aki megtervezte, és aki meg is valósította.
Gyakorlatilag a teljes Fellegvár átalakítására sor került. A Régiszobor karjait a könyökénél lemetszették:
ide illesztették a Bőségszarut. Ez szórta a városra ünnepnapokon a szines, cukrozott puffasztottrízs,
dunakavics és tepertő keveréket (a Manna Kft. termékét), és itt helyezték el a gázkifújó fejeket is.
A várfal lőréseiből hatalmas harsonák meredtek az ég felé.

Két alapprogramot ismert a gép. Az "Elrettentő Jég Mantra" a Mester munkája volt.
Ezt elég gyakran indították el, és frenetikus hatása volt minden egyes alkalommal.
Elsőként villámokat kezdett szórni a szobor, majd a Bőségszaruból 1023/C típusú könnygáz
kezdett ömleni. A harsonákból farkasvonyítás üvöltött, a Fellegvár bástyáin kék ívfény szaladt végig,
majd Imrédy és Gömbös beszédeit játszották kánonban - újra és újra - monoton, helyenként tört ütemű
dogon népzene kiséretében.
Az "Új Rend Mantrát" maga az Úr álmodta meg. Ő szerződött a Manna Kft.-vel, ő írta, és ő énekelte el a
Meggyőződés Himnuszát. És ő állította össze azt a szteroid, kéj- és altató gáz, heroin, valamint egy afrikai
potencia növelő főzet gőzének keverékből álló mixet is, aminek a pontos elegyítési arányain
időröl-időre változtatott. És idáig mindig sikere volt...

A Nagy Építő teljesen összeomlott. Pedig a terv teljesen egyszerű: az éjszaka leple alatt elindítják
a gépet, áramköreibe egy új programot táplálnak: a "Káosz Mantrát". Már majdnem készen voltak,
az aktiválást végezték, amikor hirtelen beütött a dolog. Az indító kód valami megmagyarázhatatlan
módon eltünt a papírlapról és kitörlődött az emlékezetéből is. Akárhogy erőlködött, se a szám-
se egy árva betű nem jutott az eszébe.

- Próbáljuk meg hipnózisban, szólt parancsoló hangon a szürkeruhás ember.
- Sss... van itt valahol egy pohár?
- A páncélszekrényben biztos van. Persze, ha ki tudja nyitni valahogy,
ezekhez az új cuccokhoz sajnos nem értek.
A szürkeruhás ember a behemót, mattfekete kockához lépett, és magabiztosan kezdte
föl-le görgetni a harminc tagú számzár korongjait. Egy perc sem telt el, és a másfélhüvelykes
ólomajtó lassan, nyikorogva kitárult.
- Ühüm, van, kezdhetjük.

天